Tárkány község honlapja
Tárkány község lakóinak többsége a római katolikus egyházközséghez tartozik. Településünk római katolikus templomát 1745-46-ban építették, felszentelésére 1746-ban került sor, Szent László király tiszteletére.
Az eredetileg egyhajós templom a század végi bővítést követően háromhajóssá vált. A főoltárkép különlegessége, hogy Szent László királyt és I. Szent István királyunk ránk maradt becses ereklyéjét, a Szent Jobbot együtt ábrázolja.
Mintegy 40 év elmúltával felépült a plébánia épülete is.
1993-ban, a magyarországi egyházmegyék határainak módosításakor a Tárkányi Plébánia ellátása a Pannonhalmi Bencés Apátságtól átkerült a Győri Egyházmegyéhez.
1999–2000-ben történt meg az egyházközség történetének legnagyobb felújítása, melynek keretében teljesen, kívül-belül megújult a templom és a plébánia épülete. Néhány évvel később sor került a temető rendbetételére is.
Vasárnaponként délelőtt 11:15-kor tartjuk a szentmisét. A hitoktatás az iskolában történik, órarendi keretek között.
A Tárkányi Plébániához tartozik a Nagyigmándi Plébánia, a Kisigmándi és Csépi Filia, valamint a Vasdinnyei Misézőhely ellátása is.
A közelmúltban több szép ünnepi eseményt tartottunk templomunkban:
Május 4-én a 8. Osztályos tárkányi és nagyigmándi fiatalok bérmálkozására került sor, június 22-én, úrnapján tartottuk a szentmise utáni hagyományos körmenetet, június 29-én ünnepeltük templomunk búcsúját; augusztus 20-án, szent istván királyunk ünnepén pedig a szentmise közben megszenteltük az új kenyeret.
Isten áldása és Szent László király közbenjárása kísérje továbbra is egyházközségünk életét!
A Tárkányi Gyülekezet története
Tárkány falu Komárom-Esztergom megye délnyugati részén található, a Kisalföld peremén, a Bakonyalja térség részeként. Földrajzilag az Igmánd – Kisbéri medence kistáj középső részén terül el.
Nevének eredetével kapcsolatban többféle feltételezés létezik. A legkorábban született feltételezés szerint honfoglalás kori kabar törzsnévről van szó. László Gyula szintén törzsnévnek gondolja a Tárkány szót, de avar korinak. Györffy György szerint a török nyelvből ered a Tárkány elnevezés, amely szó vasverőket, szakrális jellegű kovácsokat jelentett. Sokak szerint személynévből ered a település neve. A legelfogadottabb feltételezés szerint török méltóságnévből származik a név, melynek jelentése az ótörök tarqan szóval hozható összefüggésbe, ami főembert, „alkirályt” jelent (kiss).
A református egyház kezdetei Tárkányon a 17. Századba nyúlnak vissza. 1655-1675 között a török pusztítás ellenére Komárom vármegye területén 54 anyaegyház állott fenn, melyek között ott van a Tárkányi Református Gyülekezet is. A török pusztítás következtében elnéptelenedett települést a Pannonhalmi Főapátság több ízben is igyekezett benépesíteni. A községet a környékbeli református jobbágyok telepítették be, akik számára a főapátok, mint földesurak a prédikátortartást is engedélyezték. Az első ismert lelkésze Unyomi Kálmán István volt 1714-tól. 1799-ben kapott engedélyt a gyülekezet a Pannonhalmi Főapáttól és a vármegyétől kőtemplom építésére. Az alapkövet 1800. Március 31-én helyezték el, és 1800 augusztusában szentelték fel ünnepélyesen a kész épületet Zsoldos Márton lelkészsége alatt. 2000. November 5-én a templom 200 éves évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet tartott a gyülekezet. Az igét a falu szülötte Németh Lajos esztergomi lelkész hirdette, Bátky Miklós esperes úr köszöntötte az ünneplő gyülekezetet, majd Töltési József gondnokkal együtt leleplezte azt a márványtáblát, amely az itt szolgált lelkészeknek és az elmúlt 200 évnek állít emléket.
Lélekszáma fényes elek szerint 31 ref. Az 1913-as névtár szerint 2914 lakosból 597 református. A 2001-es népszámláláskor 204-en vallották magukat reformátusnak. Ekkor az egyházközség által nyilvántartott reformátusok lélekszáma 145.
2011-ben 144-en vallották magukat református vallásúnak.
Az istentisztelet időpontja: vasár-és ünnepnapokon 14 órakor.
Lelkész: Vajs Tibor
