Tárkány rövid története

tarkany_old

Tárkány rövid története

Tárkány község Komárom Esztergom megyei kistelepülés, jelenleg 1650 lakost számlál.
A falu lakói közül, mint egy 300-an a községhez tartozó Vasdinnye pusztákon élnek.
A község területén az első emberi tartózkodásra utaló nyomok a mezolitikumból valók, melyet az 1971-ben talált zsugorított férfi csontváz bizonyít.
A falu első okleveles említése 1237-ből való, egy határjáró oklevélben Tarcan alakban fordul elő. Az elnevezés eredetéről többféle elképzelés látott napvilágot. A leginkább elfogadott török eredet, az ótörök „tarqan” főembert, alkirályt jelent.
A későbbiekben a pannonhalmi apátság birtokaként több birtoklevelében is említik, mint adományt, illetve vásárlás – eladás tárgyát is képezte a falu.
1543-ban a törökök támadása nyomán a falu a környező településekkel együtt elpusztult, s mintegy 150 évig pusztán maradt. A községet többször is megkísérelte a tulajdonos a Pannonhalmi Főapát benépesíteni, de a súlyos adóterhek és nyomorúság miatt sikertelen volt egészen 1714-ig.
Ekkor a környező településekről református jobbágyok települtek be, lehetőséget kaptak vallásuk gyakorlására is. Az első iskolai osztályok megszervezése is erre az időre tehető.
1734-ben szervezték meg a katolikus plébániát, a plébániaház 1775-ben, majd 1790-ben épült a késő barokk templom, melyet 1881-ben átépítettek, majd 2000-ben teljesen felújítottak, a plébániával együtt. Külön említést érdemel a pedál nélküli hátul játszós felújított orgona, melyet az eredeti 1801-ben építettnek, Fellner Jakab terveinek megfelelően újítottak fel, és így az egyetlen olyan működő orgona az országban, melynek minden darabja az eredeti terveknek megfelelő.. Tökéletes hangját bizonyította az elmúlt hetekben, amikor a nemzetközi orgona hetek alkalmával orgona bemutató hangversenynek adhatott otthont templomunk.
1722-től 1787-ig, a türelmi rendeletig, a reformátusok nem gyakorolhatták vallásukat. Ekkor újra alapították gyülekezetüket és 1800-ben kőtemplomot emeltek, az addigi hordozható fatemplom helyett. A fenti építmények ma is az egyházakat szolgálják.
1740-es években szőlőt telepítettek a helybéliek a Csép felé eső domboldalon, ma mint egy 195 körüli a présházak száma.
Az 1800-es évek fellendülést hoztak a falu életében. Ekkor felvirágzott az állattenyésztés, ismert volt a lótenyésztés és a marhatartás is. A Fekete-víznek nevezett Bakony-éren kettős kerekű malom működött, melyen a község gabonáját őrölték a gazdák.
1809-ben a napóleoni háború idején francia csapatok, majd 1848-as szabadságharc idején az átvonuló osztrák csapatok tekintették szabad prédának a falut, jelentősen kifosztva azt. A szabadságharc után ismét talpra állt a falu, folyamatosan terebélyesedett, népessége növekedett, majdnem elérte a 3000 főt.
1894-ben, akkoriban ritkaságszámba menő, emeletes iskola épült. Mely ma is oktatását szolgálja 138 tanulónknak.
Közel 100 iparos tevékenykedett a faluban.
A töretlen fejlődést gátolták a gyakori tüzek, melyek a korszerűtlen építkezésnek tudhatók be. Különösen nagy kárt okozott az 1908-as tűzvész, amikor a vályogházak zöme leégett.
 A faluból az első világháborúban mintegy 500-an vettek rész, s közülük 140-en haltak hősi halált. Nekik a békekötés után 1924-ben emeltek emlékművet.
1935. március 15-étől vasútállomása volt a falunak. Ekkor indult másodikként az országban, a cigány iskola is. Több szervezet is működött már ekkor így: a Tűzoltó egyesület, Énekkar, Keresztény Ifjúsági Egyesület.
A második világháború a tárkányiaktól is sok áldozatot követelt, bár harcok a faluban nem voltak, az épületek megrongálódtak, az átvonuló csapatok kifosztották a falut.
Ma már mindezek a múltat jelentik a község lakóinak. Most a fejlődés elősegítése, a hagyományok őrzése a cél.
 Bizonyítják ezt a 3 csoportos óvoda, a 8 évfolyamos általános iskola, 3 csoportos napközi otthon működtetése, a háziorvosi és védőnői szolgálat, a felújított katolikus plébánia, a templom, a bitumenes kézilabdapálya, az informatika terem kialakítása. Az ekeli testvér-települési együttműködés, a falu külsejének megújítása, valamint a régi hagyományok felelevenítése, újak létrehozása, így: a falunap, a kihívásnapja, idősek karácsonya, Bakonyi Folklór Fesztivál megrendezése is.
A fejlődést és hagyományaink megőrzését segítik a faluban működő egyesületek.
A nyugdíjas klubból alakult a Hóvirág nyugdíjas egyesület, mely népdalkört tart fenn. Az elmúlt évek alatt sok szép eredménnyel öregbítették a falu hírnevét. Rendszeres szereplői a falu különböző rendezvényeinek.
A legifjabbakat gyűjti csokorba az 1998-ban alakult mazsorett csoport, mely ékes színfoltja rendezvényeinknek.
A Tűzoltó egyesület 2001-ben ünnepelte fennállásának 110. évfordulóját. Ők is szívesen megmutatják felkészültségüket különböző rendezvényeken, sikerrel szerepelnek versenyeken, sajnos gyakran kell tudásukat éles helyzetben is bizonyítaniuk.
A sportegyesület sikeres működését jelzi, hogy futballpályánkon szerepelt már számos neves csapat is. Így pályára léptek: a Győri ETO, a Tatabányai Bányász, valamint a Magyarország Öregfiúk válogatottja. Itt a kezdő rúgást Puskás Öcsi végezte.
Legifjabb egyesületünk a Polgárőr egyesület. Segítik a rendőrség munkáját, biztosítják a rendezvények felügyeletét. Most már felszerelésük is szépen gyarapszik.
Az általános iskola működését támogatja egy közalapítvány is.
Első ciklusát éli kisebbségi önkormányzatunk, mely jó együttműködést alakított ki a falu egészével.
A község intézményei, egyesületei az önkormányzati támogatást, fenntartást sokoldalú pályázati tevékenységgel egészíti ki, melyből a lehetőségeket, olykor működési feltételeket javítják.
A pályázati tevékenységből kiveszi részét az önkormányzat is. Jelenleg két beruházást valósít meg. A csapadék elvezetés biztosítása érdekében az árkok megújítása folyik immár a harmadik szakaszban, mint egy négy millió forint értékben.
 Az önkormányzat eddigi legnagyobb, 90 millió forintos fejlesztése is a megvalósítás utolsó szakaszához ért. A községhez tartozó Vasdinnye- Szőlőhegy a sokévi várakozás után végre vezetékes vízhez jut.
A település vezetése igyekszik minden lehetőséget megragadni, intézményei fenntartási körülményeinek javítására. Terveik között szerepel az óvoda, az iskola, valamint a kultúrház felújítása is. Mi valamennyien azon dolgozunk, településünk lakói magukénak érezzék községünket.

 

tarkany cimere

Összeállította: Némedi Györgyné iskola igazgató